A bölcs ember a nyugtalanságot kiváltó ok jelenlétében sem válik nyugtalanná. A bölcs ember nem áll ellen. Ne csak a jegyzetfüzetek lapjain maradjon meg ez. Kritikával illetlek. Hogyan érzel legbelül? Mérd fel. Ez a nyugtalanság egyik kiváltó oka volt. Mennyi ellenállás fejlődik ki benned? Mérd fel. Értesz engem? „Milyen jogon mondja ezt nekem?” Ez egyfajta reakció. És minél többet fordulsz meg ezen a helyen, annál jobban megérted.
A Mesterem sohasem volt elégedett velem. Nem számít, mennyire jó munkát végeztem, sohasem kaptam hátbaveregetést. Csak kritikát. „Miért hagytad figyelmen kívül ezt a részt?” Ha pedig jól csináltam valamit: „Elvártam tőled, hogy jól csináld, hiszen milyen tanítvány lennél, ha rosszul csináltad volna?” Amiként nyitott vagy a tanácsokra, figyeld meg elmédben óvatosan a nyugtalanság és a kötődés ezen jeleit. A legrosszabb kötődés az eszmékhez való kötődés. A második legrosszabb kötődést averziónak nevezzük. A legrosszabb kötődés valaki önnön eszméihez való kötődése. A kötődés második legrosszabb formája pedig az averzió. Az összes többi kötődés máshonnan jön, más időben és a legelső dolog, illetve a legelső dolgok egyike, amit a tantra mester végrehajt tanítványain, az averziók eszméjének eltávolítása, melyek szerint egyes dolgok csúnyák és rosszak, és távol kell magunkat tartanunk tőlük. Mindig ezt mondom az embereknek: „Ha nőtlen brahmachari akarsz lenni, kötelességed belépni a prostituált barlangjába.” Hiszen ki fog rajtuk segíteni? Ha pedig a kötődéstől és függőségtől szabadon élsz, kötelességed averziók és előítéletek nélkül bemenni egy kocsmába. És ezt teszik a Tantrikusok tanítványaikkal, de mindenekelőtt bátorrá nevelik őket. Nem fizikálisan, hanem mentálisan bátorrá. Két módon mutathatjuk ki bátorságunkat: „Annyira erős vagyok. Senki sem nyomhat le.” Nem. Inkább csak gyengéden, legbelül tudatában lenni. Ez minden.
Fordította: Jakab Kriszta
