Elvárások nélkül, ám annál nagyobb lelkesedéssel vártam a csend-elvonulást. Ez volt a második elvonulásom Tihanyban és az előző évi gyakorlás elég nagy kaland volt.
Az egyhetes program július 2-án kezdődik Tihanyban, ami a Balaton északi partjának egyik legszebb helyszíne. A hely egyedi hangulata és speciális energiája a megérkezés pillanatában magával ragad. A falu egy dombon épült amit egyik oldalról a zöldeskék Balaton, másik oldalról pedig bámulatosan zöld földek, erdők és a Belső Tó szegélyez. Bármerre nézek a kilátás lélegzetelállító. A barokk templom és a Bencés Apátság kolostora a falu ékszere. Bencés szerzetesek által termesztett levendula illata lengi be az egész környéket.
Egy hely ahol semmi mást nem akarok, mint csendben lenni.
Az elvonulás helyszínéül a Magyar Képzőművészeti Egyetem művésztelepét választották a szervezők, a Belső Tó partján. Kényelmes, apró, hagyományos házacskák, hűvös és szellős jóga-gyakorlóterem, szép telek a tó mellett ahol elegendő tér van a sétához, relaxációhoz, kontempláláshoz és a csend élvezetéhez. A telken van egy öreg kőház, amiben friss levendulát szárítanak. Az egész nagyon meghitt.
Csodás tanáraink, Swami Ritavan, Stoma Parker és Ashutosh Sharma délután érkeznek meg és a program nyomban megkezdődik. Egy rövid meditáció után, ismertetik a heti programot. A vacsorát Stoma lélegzetelálító előadása követi. Eleven beszélgetések kerekedtek a csoporttagok között, mint amikor rég nem látott családtagok gyűlnek össze egy közös ünnepre. Csodás és inspiráló emberek, meleg és barátságos érzés. Megintcsak, a legjobb hely csak úgy ‘lenni’.
Ahogy Stoma a program kezdetén jelezte, idén finoman lépünk be a csendbe. Az első napon, vasárnap, erőteljes gyakorlatokat végeztünk, hogy a belső csend felé forduljunk, de a csend ‘hivatalosan’ csak aznap este kezdődött.
